2012. június 27., szerda

Prológus

  Nem engedett el. Persze, hogy nem. Miért engedett volna. Most hiába takarítottam ki az egész házat. Pff... Pedig mondtam, hogy Simonnal megyek! Anyám nagyon bírja Simont. Azt hitte hazudok, vagy mi?! Amikor kimentem, és bevágtam az ajtót, meg se kérdezte, hogy hová megyek. Futni. Mindig futok, ha ideges vagyok. Összeszorítottam a fogaimat, hogy visszatartsam a könnyeimet. Felnéztem a borús égre. Az eső is elkezdett esni. Utálom az esőt. Ráadásul a mindjárt kiszakad a tüdőm. Kitartás, Lili, addig a lámpaoszlopig még el tudsz futni!
  Lihegve nekidőltem egy kerítésnek. Nem, nem tudok odáig elfutni. Egy szánalmas hülye vagyok! Mért mondtam Dórinak, hogy biztos elengednek??? Én voltam az egyik szervező! Most mondhatom vissza az egészet! Mit vártam, hogy az én anyám elenged? Ugyan már! Leültem a vizes járdaszegélyre, és a cipőmet bámultam. Francba, a cipőfűzőm is elszakadt. Mért nem írják ki a homlokomra, hogy LÚZER?
  Lehajoltam, hogy megkössem a megrövidült cipőfűzőt. Dudálnak. Biztos valamelyik barom megint rossz helyen parkolt. Nem lehet, hogy mia...

1 megjegyzés: